A háttérzenét is bevethetjük a járvány ellen

A vendéglátóhelyek bezárása, illetve nyitvatartásuk korlátozása mellett a háttérzene hangereje is bekerült a Covid-19 járvány elleni küzdelem eszközei közé. A Kaliforniai Egyetem kutatása alapján összefüggés van a hangerő és a fertőzés kockázata között, így a vendéglátóhelyek üzemeltetői a hangerő letekerésével is tehetnek a járvány ellen.

Augusztus közepén a Covid-19 járvány elleni védekezés jegyében egy elsőre meglepőnek tűnő, azonban a vírusról rendelkezésre álló információk alapján nagyon is érthető szabályozást vezettek be Skóciában: megtiltották a háttérzenét és a tévékészülékek működtetését az éttermekben, kávézókban, bárokban és kocsmákban. Szeptember végén arról érkezett hír, hogy Horvátországban a Horvát Nemzeti Katasztrófavédelmi Törzs azt készül javasolni az éttermek, kávézók üzemeltetőinek, hogy csökkentsék a háttérzene hangerejét, azt remélve ettől az intézkedéstől, hogy a betérő vendégek is visszavesznek, halkabban beszélnek egymással, ami csökkenti a fertőzés kockázatát. Pár napja pedig az egész Angliában döntöttek úgy, hogy 85 decibelben korlátozzák az éttermekben a hangerőt a háttérzene esetében. Összehasonlításként, a levélzörgés vagy suttogás 30 decibel, a normál hangerejű beszélgetés 60 decibel, míg egy hangos étteremben – zene nélkül – nagyjából 80-90 decibeles hangerővel lehet számolni.

 

Skóciában egyébként úgy döntöttek, hogy tovább szigorítanak, és a sűrűn lakott területeken – köztük Edinburghban és Glasgow-ban, valamint a környékükön – az éttermek kivételével október 9-től 16 napra bezártak az alkoholt is árusító vendéglátóhelyek, az alkoholt nem forgalmazó kávézók pedig délután 6-ig tarthatnak nyitva. Brüsszelben és a belga fővároshoz tartozó régióban október 8-án rendelték el minden bár és kávézó bezárását egy hónapra. Franciaországban Párizs és Marseille után újabb négy nagyvárosban emelték a riasztási szintet a legmagasabbra, ami azzal járt, hogy ezeken a településeken október 10-én be kellett zárniuk az éttermeknek és kávézóknak.

 

Itthon egyelőre nincs ilyen szigorú korlátozás, a vendéglátóhelyek és szórakozóhelyek esetében szeptember 21-től kötelezően 11 órás zárórát rendeltek el. Hasonló intézkedések Európa szinte valamennyi országában történtek, korlátozták a bárok, kocsmák, éttermek nyitvatartását többek között Csehországban, Finnországban, Portugáliában és Szlovákiában.

 

Az elmúlt hónapokban jó néhány olyan beszámoló jelent meg, amelyek arra utaltak, hogy van összefüggés a hangerő és a fertőzés kockázata között, még tavasszal például egy Washington állambeli kóruspróbán a résztvevő 65 emberből 45-öt fertőzött meg egy vírushordozó, akik között volt olyan, aki 15 méterre állt tőle. A Kaliforniai Egyetem júliusban hozott nyilvánosságra egy tanulmányt, amelyben kimutatták, hogy a mikroméretű légzési aeroszol részecskék kibocsátási sebessége szoros összefüggésben van a hangerővel. A kutatók megállapították, hogy a hangzás intenzitásának nagyjából 35 decibellel történő növelése – ami a suttogás és a kiabálás közötti különbségnek felel meg – 50-szeres növekedést eredményez az aeroszol részecskék kibocsátásában.

 

Ez azért különösen fontos információ, mert a CDC – az amerikai járványügyi hivatal – október elején ismerte el először hivatalosan azt, amit az aeroszol szakértők egyébként már a nyáron is jeleztek, hogy a Covid-19 vírus a levegőben is terjed. Vagyis nem csak a köhögés, tüsszentés, esetleg hangos kiabálás során a levegőbe kerülő nagyobb nyálcseppekkel terjedhet a vírus, amelyek néhány másodperc után lehullanak és csak pár méter távolságra jutnak el, hanem egyszerű ki- és belélegzéssel és beszéddel is. Az így levegőbe kerülő, jóval kisebb cseppek viszont akár órákig is az adott légtérben maradhatnak és pár méternél lényegesen nagyobb távolságra is eljuthatnak.

 

A Kaliforniai Egyetem kutatói megállapították azt is, hogy általában a hangerő 10 decibeles csökkentése hatékonyabb eszköz az aeroszol-átvitel kockázatának mérséklésére, mintha megdupláznák az adott helyiségben a szellőztetés intenzitását. Ezek alapján hatékony eszköz lehet a fertőzés kockázatának csökkentésére, ha a háttérzene mérséklésével arra ösztönzik a vendéglátóhelyek a betérőket, hogy ők is visszavegyenek a hangerőből.

 

A háttérzene fontos szerepet játszik egy-egy hely hangulatában, a vendégek fogyasztását sőt, ízérzékelését is befolyásolhatja. Magyarországon egyelőre nem kell lemondaniuk erről az eszközről a vendéglátóhelyek működtetőinek, azonban a hangerő csökkentésével tehetnek még valamit azért, hogy ne legyen súlyosabb a helyzet. Arról, hogyan lehet olyan hangrendszert kialakítani, amivel akár egyes helyiségekben, külön-külön is szabályozható a hangerő, itt olvashatsz bővebben.