Nincs karácsonyi vásár zene nélkül

A karácsonyi vásárok elengedhetetlen részei az ott hallható dalok. Kinek kell ilyen esetben engedélyt kérnie a „zenéléshez”? Menjünk végig az összes lehetőségen!

Míg az adventi vásárok tavaly a vírushelyzet miatt sok helyen elmaradtak, idén újra visszatértek a városok főtereire. A vásárba járás fontos hagyományunk, az emberek még járványhelyzet idején is szeretnek kilátogatni, az ott elfogyasztott forralt bor és mézeskalács szeretetteljes emlékeket ébreszt bennük. 

Magyarországon többnyire a helyi önkormányzat szervezésében valósulnak meg az adventi vásárok. Ez elsősorban a vidéki városokban, valamint Budapest egyes kerületeiben jellemző. A másik lehetőség, hogy a karácsonyi vásárokat rendezvényszervező cégek szervezik – ez főként Budapest frekventált helyszínein található vásárokra igaz, mint amilyen például a Vörösmarty vagy a Szent István téri.

 

Zene „központilag” vagy egyénileg a standoknál

Zeneszolgáltatás szempontjából két lehetőség van: egyrészt az esemény szervezője jelentheti be az Artisjushoz a karácsonyi zene felhasználását – ezzel lényegében „központilag”, a vásár teljes területére kér engedélyt a zenelejátszáshoz. Azonban arra is van lehetőség, hogy a központi zeneszolgáltatás mellett az egyes árusok standjainál – az ő termékeiknek megfelelő, hangulatában azokhoz kapcsolódó  – zene szóljon. Ebben az esetben nekik külön megállapodást kell kötniük a jogvédővel, tehát a központilag megszerzett engedély a standok egyéni zenéjére már nem terjed ki.

Röviden: a vásár szervezője, de akár egy kiállító vagy árus egyénileg is lehet zenefelhasználó, ha a standjánál egyedi zene szól. Külön kell bejelenteniük az Artisjusnak a zenefelhasználást, bejelentéseik egymástól függetlenek, nincsenek hatással egymásra.

 

Mi dönti el, hogy mennyi az annyi?

A zenefelhasználást – mindkét fenti esetben – előre kell bejelenteni az Artisjushoz a ’Kiállítás, Vásár’ adatszolgáltatási lapon, amit postán kell beküldeniük a jogkezelőnek. Ez a jogdíj megállapításához és a jogdíjfizetési értesítő kiállításához szükséges. Miután ez beérkezik, az Artisjus kiküldi a jogdíjfizetési értesítőt.

A fizetendő jogdíj mértékét elsősorban az befolyásolja, hogy hol van a vásár: budapesti vagy vidéki a helyszín.

Ha a vásár szervezője úgynevezett „gépzene felhasználást” végez (vagyis hangszóróból szól a zene, nem pedig élőben), akkor…

  • … Budapesten napi elszámolás alapján, „hangszórónként” állapítják meg a jogdíj mértékét – ez azt jelenti, hogy ha valaki november 30-tól december 23-ig kér engedélyt, akkor 24 napra fizet jogdíjat. A jogdíj kiszámításánál számít a vásár „felszereltsége”, azaz az, hogy hány hangszóróból/képernyőn történik a zeneszolgáltatás,
  • … vidéki helyszínen viszont a vásár alapterülete alapján határozzák meg a napi jogdíj összegét, és itt is napi elszámolás van.

Ha a kiállító standján szól a zene, akkor Budapesten és vidéki helyszínek esetében is napi jogdíjátalányt kell fizetni a hangszóróból/képernyőből szóló zenefelhasználás esetén, de ebben az esetben is van különbség abban, hogy Budapest, vagy vidéki településen történik ez.

Érdemes tisztázni, mit jelent a gépzene felhasználás. Ez a gépi eszközzel (jellemzően rádió, mp3 vagy streaming szolgáltató által) megvalósuló zenefelhasználást jelenti. Tehát akinél „szól a zene” a standon, vagy központilag, hangszórókból/képernyőkből a vásár teljes területén, gépzene felhasználást végez. (A zenefelhasználással kapcsolatos részletes kisokos itt érhető el).

 

Koncertek

Fontos kiegészítője a karácsonyi programoknak a koncert is, hiszen egy élőzenei fellépés még decemberben, a hideg ellenére is sok érdeklődőt vonz. A karácsonyi vásárokban ilyenkor hallható fellépések szinte mindegyike ingyenes. Jellemzően ilyen koncerteket csak a kiállítás szervezője bonyolít le, a kiállító nem. Amit szervezőként tudni kell, hogy a koncerteket is jelenteni kell az Artisjus felé, a hangszórókból szóló zenére szóló engedély erre ugyanis nem vonatkozik.

Az élőzenei jogdíjak összegét is befolyásolja, hogy hol rendezik meg a koncertet.

  • Budapesten naponta és helyszínenként történik, ami azt jelenti, hogy a gépzene használatáért fizetett jogdíjhoz adódik hozzá az élőzenei jogdíj – értelemszerűen csak azokon a napokon, amikor van élőzenei fellépés a vásáron,
  • Vidéki helyszínen is naponta, de a vásár alapterülete alapján történik a jogdíj megállapítása. Az alapelv itt is ugyanaz, mint a fővárosi példánál, azokra a napokra „rakódik” pluszjogdíj, amikor van élőzenei fellépés.

Fontos, hogy a rendezvényszervező a fellépők neveit és a részletes műsorközlést (azaz az elhangzott zeneszámok címeit, szerzőit) küldje el az Artisjusnak a koncertet követő 3 napban.