Védettség nélkül – az ő műveik már szabadon használhatók

Richard Strauss művei, Balázs Béla, illetve Margaret Mitchell, az Elfújta a szél szerzőjének írásai – komoly feladvány lenne egy kvízműsorban, hogy mi a közös ezekben az alkotókban és alkotásaikban. Összeállításunkból nem csak a válasz derül ki, de az is, hogy miért fontos a 70 év a szerzői jogok esetében és hogyan befolyásolja ez a nyilvános zenelejátszást.

Idén januárban a már említett három alkotó mellett a többek között az 1939-es The Wizard of Oz (Óz a csodák csodája) című film zenéjét komponáló, illetve a „Fly away”, az „I wanna be loved by you” és még számos világhírű dal zeneszerzője, Herbert Stothart, vagy a német író, Klaus Mann alkotásai is közkinccsé váltak, vagyis most már mindenkinek joga van a korábban jogdíjas szellemi termékek – zenék, filmek, könyvek, stb. – felhasználására, újrapublikálására.

Ez annak a szabályozásnak köszönhető, amelynek értelmében az Európai Unióban a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotó-, film- és képzőművészeti, valamint építészeti alkotásokat. A védelmi idő azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Irodalmi és a zenei műveknél ezt az engedélyt az Artisjustól lehet megszerezni egy-egy időszakra vagy alkalomra.

A 70 éves védelmi idő lejárta után azonban már a jogutódok engedélye nélkül lehet újból kiadni, megfilmesíteni, interneten közvetíteni, vagy éppen átdolgozni azokat. A jogi oltalom mindig december 31-éig tart, vagyis idén azon szerzők művei használhatók fel szabadon január 1-jétől, akik 1949-ben hunytak el.

Zenei műveknél és ezzel együtt a zenei jogdíj fizetésekor azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy a szerzőn kívül a hangfelvétel tulajdonosának és az előadónak is vannak jogai, így egy lejárt szerzői jogvédelemmel rendelkező zenemű felhasználásnál ellenőrizni kell az előadó és a hangfelvétel előállítójának a jogait is.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) honlapján található információ szerint az előadóművészi teljesítmények – leegyszerűsítve – azok elkészülte és első felhasználását követő 50 éven át állnak védelem alatt, az 1. pontban említett vagyoni jogok ezen időn belül gyakorolhatóak. A vagyoni jogok öröklése tehát csak abban az esetben kerülhet szóba, ha az 50 éves védelmi időn belül halálozik el az érintett előadóművész.

A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ) oldalán pedig a hangfelvételek védettségéről találhatunk bővebb információkat. Mint írják, a védelmi idő a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig tart, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt.

A hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.