Egyetemi kluboktól az edzőtermekig – így hangold vendégeidre a háttérzenét

Mai, modern, de rádiókban nem, vagy keveset játszott zenék az egyetemi klubokban, tempós, ritmusos, gyors muzsikák az edzőtermekben, népszerű előadók kevésbé ismert dalai a fast fashion üzletekben – a háttérzenével is alkalmazkodnak a vállalkozások célcsoportjaikhoz, hiszen ez elégedettebb fogyasztót és végső soron nagyobb bevételt eredményez.
Összeállításunkban konkrét példákat is mutatunk arra, hogy különböző típusú üzletekben milyen zene jöhet be.

A háttérzene szempontjából ma már viszonylag szűk azoknak a szolgáltatóknak a köre, amelyek egy jól körülhatárolható célcsoportot kívánnak megszólítani: még az elit éttermekben is feltűnnek különböző korosztályok képviselői, ahogy egy fodrászatban sem feltétlenül csak a hölgyek járnak, nem is beszélve a nagy bevásárlóközpontokról vagy a hipermarketekről, amelyekben szinte mindenki megfordul. „A háttérzene fő feladata, hogy kellemes érzetet keltsen a vendégekben, vásárlókban, és a legtöbb esetben nagyon fontos az is, hogy ne legyen tolakodó, hanem egyszerűen belesimuljon a környezetbe” – mutatott rá Veisz Anikó, a 3G Multimédia Kft. vezető zenei szerkesztője.

 

A legszélesebb vásárlói kört kiszolgáló szuper- és hipermarketekben például főként napjaink rádióban játszott slágereit alkalmazzák háttérzeneként, amelyek ismerősek a fogyasztóknak, akik esetleg dúdolják is azokat magukban. „Itt az a lényeg, hogy kicsit ott felejtsék magukat az emberek az üzletben, nézelődjenek és persze vásárolgassanak, amit például idegesítő háttérzene esetében biztos, hogy jóval rövidebb ideig tennének, mint ha ismerős dallamok szólnak. Mi szoktuk javasolni régebbi zenék lejátszását is az áruházakban, és ez egyébként a rádióknál is bevett szokás mostanában” – mondta el Veisz Anikó. A háttérzene vásárlási szokásokra gyakorolt hatásáról itt olvashat bővebben.

 

A fiatalok körében ugyanakkor a rádióhallgatás már nem annyira jellemző, külföldön és itthon is inkább a különböző online szolgáltatásokból, mint a Spotify, a Deezer, vagy éppen a közösségi oldalakról válogatják össze a nekik tetsző zenéket. Ennek megfelelően a rájuk fókuszáló üzletekben a rádiókból ismert slágerek nem feltétlenül nyerik meg a fogyasztókat. Azokban a fast fashion üzletekben, amelyek főként a fiatalokra specializálódnak biztos, hogy erőteljesebb elektronikus zene szól, mint a többi, hasonló profilú üzletben. A szakértő ugyanakkor jelezte, hogy azoknak az ügyfeleiknek, akik fast fashion üzleteket üzemeltetnek, nem szokták javasolni ezt a megközelítést. Fontos a mai hangzás, de általában nem szerencsés, ha túlságosan tolakodó a háttérzene. Éppen ezért a nagyon ismert előadóktól például inkább a „B” oldalas zeneszámokat szokták beválogatni a lejátszási listákba, és nem a legnépszerűbb slágereiket, mivel fontos, hogy a zene a háttérben maradjon.

 

Egészen más stílust igényelnek az edzőtermek is, ahol a háttérzenének magát az aktivitást kell támogatnia. Ennek megfelelően főleg dance zene szól ezeken a helyeken, és a tapasztalatok szerint a ritmusos, gyors dalokat kedvelik, ami érthető is, hiszen egy hosszabb, lassú kiállás rosszul jöhet a gyakorlatok végzése közben. Az edzőtermekben többek között Armin van Buren, David Guetta vagy éppen Avicii zenéiből szoktak válogatni a lejátszási listákra.

 

Speciális vendégkörrel dolgoznak az egyetemi klubok, ahol kifejezetten a mai slágerek a nyerők, ha háttérzenéről van szó. Ugyanakkor nem feltétlenül a rádiós kínálatra kell gondolni, hanem pop, vagy akár a rádiókban kevesebbet játszott latinos slágerek is felcsendülhetnek, illetve nagyon népszerűek ebben a közegben a hip-hop számok. Hasonló a helyzet a sportbárokkal, ezekben is inkább a mai trendeknek megfelelően számokat érdemes háttérzeneként játszani, és semmiképp sem a rádiós slágereket.

 

Az éttermek esetében ugyanakkor nem feltétlenül a vendégkörre szabják a zenét, a szakember tapasztalatai szerint gyakran a vezetőség ízlése, illetve a háttérzenei szolgáltató javaslatai alapján áll össze a lejátszási lista és inkább napszakhoz alkalmazkodnak a háttérzenével. A felsőkategóriás éttermekben ebédidőben, amikor szélesebb vendégkörre lehet számítani, jöhetnek a modern, vokális jazz zenék, például Michael Bublé, Nora Jones, esetleg Marvin Gay. Estefelé inkább az a jellemző, hogy lelassul a háttérzene is, ilyenkor többek között instrumentális jazz, vagy akár blues is szólhat, Duke Ellington vagy George Gershwin is feltűnhet a lejátszási listán. A napszakok és a háttérzene kapcsolatáról itt olvashat további hasznos információkat.

 

Speciális helyzetben vannak az egészségügyi szolgáltatók, ahol szinte minden korosztály megfordul, hiszen az ő esetükben a háttérzenének nagyon fontos funkciója az is, hogy amennyire lehet, megnyugtassa a várakozókat. A tapasztalatok szerint ezeknél a helyeknél az ismertebb, hangszeres, mindenki által könnyen befogadható komolyzene, a kiugrások nélküli lounge zene jazzes, elektronikus vonallal egyaránt működik. De jó megoldás lehet a popzene egy lassabb, indie jellegű vonala, akár egy szál gitárral, csendes énekléssel. Olyan előadók is szóba jöhetnek, mint például George Ezra, Birdy vagy akár James Morrison.