Emeli a hangulatot és növeli a bevételt az élő háttérzene

A fővárosban és Pest megyében 1975 és 1980 között nagyjából 700 zenés vendéglátóhely működött, a hivatásos muzsikusok száma elérte az 1700-at, a bárzenészeké, együtteseké pedig a több százat. A városban akkoriban nehezebb volt olyan presszót, éttermet vagy lokált találni, ahol esténként ne játszott volna valaki. Professzionális szinten képezték a könnyűzenei énekeseket és zenészeket, akik a 2006-ig létező kategóriavizsga után tehetségük alapján A, B vagy C besorolást kaptak, és ami meghatározta, hogy hol léphetnek fel.

A nagyhírű zenés helyek jó része idővel azonban megszűnt. Tíz évvel ezelőtt Budapesten jó, ha másfél tucat olyan hely akadt, ahol esténként zongora szólt, de mára egyre több étterem tulajdonosa lát fantáziát az élő zenében, ami maradásra – és természetesen nagyobb fogyasztásra – ösztönözheti a vendégeket.

 

Étteremtulajdonosként azt az üzletpolitikai szemléletet vallom, hogy a fő produkciónak egy vendéglőben az élőzenének kell lenni, a finom ételek és italok ennek csak a köretei. Éttermünk kezdetekben a magyar közönségre épített, de az élő bárzene egyre több külföldi turistát csalogatott hozzánk. Fontos, hogy a zongorista mindig ráérezzen a vendégek hangulatára, hogy milyen zenét szeretnének hallani. Egy alkalommal egy tehetős görög vendégünk befejezte a vacsoráját és taxit rendelt magának, de mikor megérkezett a taxi, elküldte, és még vagy másfél óráig maradt nálunk kizárólag a zene miatt, mert éppen akkor a számára legkedvesebb nóták csendültek fel. Mondanom sem kell, hogy ez alatt az idő alatt még rendelt is magának ételt és italt, ami jól példázza, hogy a bárzenének az üzletre is pozitív hatása lehet” – meséli Ábel László, a budapesti Firkász Restaurant tulajdonosa.

 

Az elhangzott dalok jogdíjával kapcsolatban a tulajdonos elmondta, hogy az étterem ezekért havidíjat fizet az Artisjusnak, zongoristájuk pedig minden este után egy tételes listát nyújt át neki az elhangzott számokról és azok szerzőiről, amiket egy üzletvezetői hitelesítés után minden hónap végén küldenek el az Artisjusnak, hogy ott a szakemberek a havi jogdíj megfelelő hányadát tovább tudják utalni a szerzőknek és a zeneműkiadóknak.

 

A bárzenészek egyik utolsó mohikánjai közé tartozik a 2020-ban 75. életévét betöltő Fűzy Gábor bárzongorista, aki a mai napig hetente háromszor muzsikál a budapesti Piros Pezsgő Piano Bár vendégeinek. A közönségnek az étterembezárások ellenére sem kell nélkülözni Gabi bácsi játékát: hetente többször online jelentkezik be a bárból, és gondoskodik arról, hogy az ideiglenes lezárás ideje alatt otthon se unatkozzanak a vendégek.

 

A több évtizedes szakmai múlttal a háta mögött úgy látja, hogy szerencsére újra egyre nagyobb az igény az élő bárzenére.

 

Rengeteg huszonéves vendégünk van, akik szinte csak azért járnak a Piros Pezsgőbe, hogy élő bárzenét hallgathassanak, és olyan dalokat kérnek, amikkel engem is meglepnek, hogy vajon honnan ismerik őket? Kérdésemre azt mondták, hogy nagyszüleik, szüleik ismertették meg velük ezeket a tipikus dalokat, és nagyon megtetszett nekik.”

 

Fűzy Gábor ugyanúgy papíron vezeti az általa eljátszott dalok listáját, amit minden hónap végén elküldenek az Artisjushoz a vendéglő által fizetett jogdíj adott részének zeneszerzőknek, szövegíróknak vagy jogutódjainak történő tovább utalása céljából. Egy-egy fellépése alatt elmondása szerint 200 számot biztosan eljátszik.

 

„Vannak olyan dalok, amiket minden fellépésemen el kell játszanom. Ilyen többek között a Találkozás egy régi szerelemmel, és a Kicsi gyere velem rózsát szedni. Mindkettő szövegét Szenes Iván írta, zenéjüket pedig Gábor S. Pál szerezte” – mondta Fűzy Gábor.

 

S hogy valóban van létjogosultsága és jelene az élő háttérzenének, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy Egerben már tíz éve rendezik meg a Szepesi György Bárzenész Fesztivált.

 

„Egy jól képzett bárzenész egy szál zongorával is félelmetesen jó hangulatot tud teremteni egy szálloda bárjában vagy egy vendéglőben. A finom ételek, italok és a különböző wellness szolgáltatások a testet üdítik fel, míg az élő háttérzene a vendégek lelkére van jó hatással, ezzel elengedhetetlen eleme a teljes körű pihenésnek” – vélekedett Gonda László, az esemény főszervezője.

 

Kijelenthetjük, hogy az élő háttérzene csillaga szerencsére nem áldozott le Magyarországon, egyre több fiatal ismeri meg a régi neves hazai szövegírók és zeneszerzők műveit, amit a bárzongoristák kérésükre szívesen eljátszanak nekik. Tehetséges zenészek pedig akadnak bőven, ezért érdemes kipróbálni a vendéglátóhelyeknek az újranyitás után az élő háttérzenei szolgáltatást, ami – ahogy fentebb is olvasható – a vendéglő bevételét is növelheti. A tudnivalókról, lehetőségekről és a nyilvános zenelejátszás jogszabályi kereteiről ITT találunk pontos leírást.