A legtöbben meglepődnének, és egy idő után valószínűleg kezdenék furcsán érezni magukat, ha belépve egy nagy szupermarketbe, hangulatos étterembe vagy sörözőbe, azt tapasztalnák, hogy az ott lévő emberek és gépek hangján kívül semmi mást nem hallanak, vagyis nincs háttérzene. Az, hogy az üzletekben, bevásárlóközpontokban, különböző szolgáltatóknál mindig szól valamilyen zene, a mindennapok részévé vált. Ráadásul tudományos kutatások bizonyítják, hogy mekkora hatással van a háttérzene nemcsak a vásárlók érzelmeire, vásárlási döntéseire, de az ott dolgozók hangulatára és teljesítményére is. A háttérzene ma már sok vállalkozás számára az üzlet részévé vált, és a belső kialakításhoz, vagy a dekorációhoz hasonlóan fontos összetevője a márkaimázsnak és befolyásolhatja a bevételt. Ezért érthető módon komoly elvárások is fogalmazódnak meg vele szemben, ami miatt érdemes profikra bízni a lejátszási listák kialakítását, az üzlethez hangolását és folyamatos frissítését.

Elsőre talán meglepőnek tűnik, de a háttérzene-szolgáltatás közel százéves múltra tekint vissza. Az 1920-as évek elején a rádió még korántsem terjedt el széleskörűen, meglehetősen drágának számított, így volt létjogosultsága egy alternatív megoldásnak a zeneszolgáltatásra. A történet az Egyesült Államokban indult egy volt katonatiszttel, George Owen Squierrel, aki az 1920-as évek elején rájött arra, hogyan lehet elektromos vezetéken keresztül hangot továbbítani. 1922-ben a North American Utility nevű közműszolgáltató megvásárolta a szabadalmi jogokat Squiertől, és Wired Radio Inc. néven létrehozott egy társaságot, ami az elektromos hálózaton keresztül szolgáltatott zenét az ügyfeleinek, amiért díjat is felszámolt a villanyszámlában. Egy évtized múlva azonban változott a helyzet, a rádiókészülékek elérhetővé váltak, ezért 1934-ben profilt kellett váltaniuk, az egyéni fogyasztók helyett az üzleti ügyfelek felé fordultak és irodákban, boltokban kezdtek el zenét szolgáltatni. Az irányváltást névváltással is kihangsúlyozták, a projektben továbbra is résztvevő Squier valami hasonló hangzású nevet szeretett volna, mint az akkoriban már nagyon népszerű, és a tudatos márkaépítés egyik iskolapéldájának számító Kodak, így a zene angol megfelelőjéből – music -, és a Kodak második szótagából összeállt a Muzak.

A cég az 1940-es évektől egyre inkább testreszabott zenei szolgáltatást kínált ügyfeleinek, amiről azt állították, hogy javítja a munkavégzés hatékonyságát, és ezt kutatásokkal is igyekeztek igazolni.  A vállalat virágkorát az 1960-70-es években élte, és létezése annyira beleivódott az amerikai kultúrába, hogy az Egyesült Államokban még most is gyakran használják főnévként a háttérzene kifejezésére a muzak szót. A márkanév és a vállalkozás az 1930-as évek óta többször is tulajdonost váltott, volt többek között a Warner Bros. része, 2009-ben lényegében csődbement, de egy egyezség révén sikerült mégis talpra állni, majd 2011-ben új tulajdonoshoz került a Muzak Holdings LLC, a Muzak márka sztorija végül 2013-ban ért véget, ekkor vezették ki a piacról.

Míg a Muzak története a háttérzene-szolgáltatók kialakulásáról ad jó képet, addig a háttérzene szolgáltatás evolúciója szorosan összekapcsolódik a technológiai fejlődéssel. A korai időszakban valamennyi szolgáltató saját megoldást dolgozott ki, mint már említettük, a Muzak például elektromos hálózaton keresztül továbbítani a hangjeleket, a szintén amerikai 3M pedig például egy speciális patront fejlesztett ki hanghordozónak, amit a posta szállított ki az ügyfelekhez és egy erre a célra kialakított eszközzel lehetett lejátszani.

Látványos változást hoztak a 70-es években megjelenő, megbízható szalagos magnók, majd az igazi forradalom a kazettás magnók elterjedésével indult el, hiszen otthon és az autóban már bárki hallgathatott zenét, és hozzá is szoktak az emberek ahhoz, hogy a háttérben szóljon az ízlésüknek megfelelő muzsika. Ezt persze felismerték a háttérzene-szolgáltatók is, és elkezdtek közvetlenül a nagy lemezkiadóktól lejátszási jogokat vásárolni a legfrissebb slágerekre.

Mire 1982-ben megjelent az első CD, és ezzel beléptünk a digitális zene világába, a háttérzene már széleskörűen elterjedt, és az új technológia egy rendkívül hatékony eszközt adott a szolgáltatók kezébe, hiszen hatalmas digitális könyvtárakat hozhattak létre, ahol különböző szűrők alapján rendezhették a rendelkezésükre álló hanganyagot. Ez elképesztő módon leegyszerűsítette a feladatot, hiszen lényegében pár kattintással ki tudták szolgálni az egyedi igényeket. A 2000-es évek az internet térhódításával, majd a 2010-es évtized a streaming szolgáltatások megjelenésével újabb forradalmi változást hozott, a zenéhez való hozzáférés sokkal egyszerűbb és olcsóbb lett az egyéni felhasználók számára, és természetesen nőttek az elvárások a háttérzene kapcsán is.

Magyarországon az elmúlt 10-15 évben jelentek meg azok a szolgáltatók, amelyek abban segítik az üzleteket, vendéglátóhelyeket, hogy megfelelő háttérzenét kínáljanak. Ezek a cégek zenei szerkesztőik segítségével támogatást nyújtanak abban, hogy a több millió zeneszám közül az adott vállalkozás profiljához és ügyfélköréhez leginkább igazodó háttérzenét megtalálják. Egy háttérzene-szolgáltató abban is támogatást nyújt az ügyfeleinek, hogy úgy legyen változatos a kínálat és jelenjenek meg folyamatosan új dalok, hogy közben az üzenet és az egységes imázs ne változzon, ráadásul a frissítést automatikusan hajtják végre, egy újabb terhet levéve ezzel a megrendelő válláról.

Érdemes figyelembe venni, hogy ezek a szolgáltatók mint fontos piaci szereplők nemcsak a zenéket, de igény esetén az azok lejátszásához szükséges eszközöket szintén biztosítják, akad köztük olyan is, aki segít akár az egész hangrendszer megtervezésében és .

Érdemes tehát böngészni az Artisjusszal szerződött háttérzene-szolgáltatók listáját, ami itt érhető el, és megtalálni a vállalkozásunk – legyen szó bármilyen üzletről, a szépségszalonoktól a design shopok át a könyvesboltokig – számára legmegfelelőbb partnert ahhoz, hogy ügyfeleink, vásárlóink professzionális háttárzenét hallgathassanak, amikor betérnek hozzánk.