Érdekes kísérletről számolt be 2016-ban a Journal of Retailing című magazin. Három kutató – Adrian C. North, Lorraine P. Sheridan és Charles S. Areni – azt vizsgálta, hogyan hat a zene a termékválasztásra. A kísérlet keretében egyetemi hallgatóknak hétköznapi, illetve státuszszimbólumnak számító termékekről mutattak fotókat, miközben az egyik csoport klasszikus, a másik countryzenét hallgatott, a harmadik pedig csendben nézte a képeket. Kiderült, hogy akik klasszikus muzsikát hallgattak, nagyobb arányban lettek volna hajlandók akár többet is fizetni bizonyos presztízs termékekért, míg a countryzenével szórakoztatott egyetemisták inkább a hétköznapi termékek esetében hoztak hasonló döntést. Egy hasonló analógiájú, bár jóval korábbi, 1993-as kutatás során pedig az derült ki, hogy jóval magasabb forgalmat lehet elérni egy borszaküzletben, ha klasszikus háttérzene szól, mintha a legfrissebb slágereket játszanák. 

Egy másik kutatás pedig arra mutatott rá, hogy nem csak a termékek, de a márkák számára is kulcsfontosságú, hogy a „személyiségükhöz” illeszkedő zenével szólítsák meg közönségüket. A Jennifer McKendrick, Adrian C. North és David J. Hargreaves által készített vizsgálatból kiderült, hogy azokat a brandeket, amelyek a márkaszemélyiségükhöz illeszkedő zenét használnak, 96 százalékkal nagyobb valószínűséggel tudják visszaidézni az emberek, mint azokat, amelyek nem passzoló muzsikát alkalmaznak, vagy egyáltalán nem használnak zenét. Ez azért nagyon fontos tényező, mert a fogyasztók 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel választanak olyan terméket, amihez fel tudnak idézni valamilyen zenét. 

Ezekből a vizsgálatokból is látszik, hogy a helyes zeneválasztás kulcsszerepet játszhat egy-egy kampány sikerében, az emberek összekapcsolják a terméket, a márkát a zenével, így könnyebben és hamarabb megjegyzik. Az igazán jó zenék, a nagy nemzetközi slágerek rendkívül drágák, és csak a legnagyobb cégek és brandek engedhetik meg maguknak, hogy ilyet válasszanak, például egy reklámfilm költségvetésében az egyik legmagasabb tétel lehet, ha emellett dönt egy társaság – mondta el Márton Szabolcs, a Republic Group kreatív igazgatója. További lehetőség, hogy nem külföldi, hanem hazai előadó zenéjét választja egy új termék bevezetését kísérő kampányhoz egy vállalkozás – ez már gyakoribb, mivel olcsóbb megoldásnak számít, azonban ebben az esetben felmerül egy másik kérdés. A magyar fogyasztók ugyanis értik a szövegét, vagyis erre a szempontra is figyelni kell, hiszen például egy gyógyhatású készítmény promóciójához nem lenne szerencsés olyan dalt választani, amiben valaki az italozási szokásairól énekel. 

Léteznek zenei stock-szolgáltatók is, akiktől előre gyártott zenéket lehet vásárolni – a jelenlegi magyar gyakorlatban ez a leggyakoribb, a hazai készítésű reklámokban főleg ilyenek szólnak. Rengeteg stílusból és hangulatból lehet választani, így szinte biztos, hogy ebből a kínálatból sikerül az adott termékhez vagy szolgáltatáshoz leginkább passzolót megtalálni. Ha ilyen felületről vásárol valaki zenét, az azzal az előnnyel is jár, hogy a szerzői jogokkal kapcsolatos összes költségét letudta a vételár kifizetésével. 

Természetesen vannak hibrid megoldások is, amikor már létező slágerhez hasonló zene megalkotására kérik fel a zeneszerzőket, illetve arra is van példa, hogy egy ismert dal szövegét alakítják át – mint például a Dacia Duster egyik reklámjában. Ritkán ugyan, de az is előfordul, hogy egy márka saját dal elkészítésére kér fel egy zenészt. A szakértő szerint az ilyen kezdeményezések nagyon sikeresek lehetnek, hiszen ha jó dal születik, az sokáig az adott brand himnuszaként is használható. 

Azt, hogy az egyes termékekhez, szolgáltatásokhoz milyen zene illik, alapvetően befolyásolja, hogy a kampány során milyen történetet akarunk elbeszélni. „Ha egy egészségügyi problémára kínálunk megoldást, akkor nem célszerű pörgős, pattogós, szuper optimista zenét választani. Egy új termék kapcsán a kampányok többnyire arra épülnek, hogy megérkezett, itt van az újdonság, többnyire erről szólnak a reklámfilmek is – ebben az esetben nem csak a ritmussal és a dallammal, de akár a szöveggel is érdemes reflektálni az üzenetre. Fontos tényező az is, hogy kik jelentik a célcsoportunkat. Ha például idősebbeknek szeretnénk eladni valamit, akkor a 60-70-es évek slágerei, vagy akár a klasszikus zene, nagy zeneszerzők alkotásai is jó megoldást jelenthetnek. Egy fitneszterem reklámjánál pedig természetesen jöhetnek a pörgős ritmusok, de akár azzal is lehet játszani, hogy az edzőtermi hangokat is felhasználjuk” – fűzte hozzá a Republic Group kreatív igazgatója.