Mit hallgassunk a munkahelyen? A háttérzene és a munka kapcsolata
Bill Gates-nek, a Microsoft milliárdos alapítójának a U2, a Rolling Stones és a Beatles, Mark Zuckerberg Facebook-alapítónak Lady Gaga és a Daft Punk, Richard Bransonnak a Sex Pistols, Elon Musknak pedig Frank Sinatra és a Brian életének betétdalai jönnek be. A zene persze nemcsak a legsikeresebb üzletemberek kreativitását pörgeti fel, hanem pozitív hatással lehet az irodai és a fizikai munkavégzésre is – persze csak akkor, ha sikerül megtalálni a megfelelő ritmust és stílust.
Számtalan tanulmány született arról, hogy a háttérzene miként befolyásolja egy üzlethelyiségben, szolgáltatónál vagy irodában a dolgozók teljesítményét. A brit jogkezelő, a PRS for Music által készített felmérés szerint 2012-ben a megkérdezett kis- és középvállalkozások 77 százaléka jelezte, hogy tapasztalataik szerint a háttérzene a munkahelyen pozitívan hat a dolgozóik hangulatára, a megkérdezettek közel kétharmada pedig úgy tapasztalta, hogy a zenének köszönhetően javult az alkalmazottak produktivitása. A Mindlab International 2014-ben, irodai munkavállalók körében végzett kutatása szerint a dolgozók 81 százaléka gyorsabban, 88 százaléka pedig pontosabban dolgozott, amikor zenét hallgatott, ahhoz képest, amikor csendben kellett elvégezniük a feladataikat.
A munkaadók 44 százaléka mindenféle korlátozás nélkül, míg 38 százaléka bizonyos korlátozásokkal engedélyezi, hogy munka közben zenét hallgassanak – a munkavállalók pedig élnek is a lehetőséggel: 85 százalék szeret zenét hallgatni munkavégzés közben, igaz, 15 százalékuk inkább a csendet preferálja. Amikor arról kérdezték őket, hogy mennyire érzik hatékonynak magukat, 71 százalék jelezte, hogy jelentősen (39 százalék) vagy valamilyen mértékben (32 százalék) javul a munkavégzési hatékonysága a zene hallgatása során.
Ezekből az adatokból is látszik, hogy érdemes odafigyelni arra, hogy a munkatársainkra, beosztottainkra hogyan hat a háttérzene.
Íme néhány tipp arra, hogyan tehetjük boldogabbá az alkalmazottakat és növelhetjük a teljesítményüket a zene által.
Az unalmas feladatoknál is pluszt ad a jó zene
Több tanulmány is arra mutatott rá, hogy a monoton, ismétlődő feladatok elvégzésénél gyorsabb és pontosabb munkát eredményez, ha olyan zenét hallgathatnak a dolgozók, ami tetszik nekik. A nekünk tetsző zene ugyanis dopamint és szerotonint szabadít fel az agyban, amitől nyugodtabbnak és boldogabbnak érezzük magunkat, vagyis jobban tudunk koncentrálni. A már említett Mindlab-kutatás során például az derült ki, hogy ha ismétlődő jellegű feladatokat kellett végezniük a dolgozóknak, akkor a pörgősebb, ritmusosabb zenék javították a teljesítményt.
Óvatosan az újdonságokkal
A kutatások ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a korábban nem ismert, de nekünk tetsző zenék átmenetileg elvonhatják a figyelmünket az éppen akkor végzett feladatokról. Ez különösen rosszul jöhet, ha éppen új dolgokat kell valakinek elsajátítania vagy nagy odafigyelést igénylő munkát végez. Célszerű ezért óvatosan bánni a legújabb slágerekkel, ha háttérzenéről van szó, ami, ha egyszerűen csak egy rádióadót választunk, akkor nehezen megoldható.
Nyomjuk el a zajokat zenével
Ha valaki zajos helyen dolgozik, talán már felfigyelt arra, hogy egy idő után zaklatott, ideges lesz és romlik a koncentrálóképessége. Ennek oka az, hogy az agyunk ilyen környezetben is teszi a dolgát és igyekszik kiszűrni minden egyes információmorzsát a háttérzajból. Ez természetesen komoly energiát visz el, ami értelemszerűen kihat a hangulatunkra és különösen a teljesítményünkre. A háttérzene arra is jó, hogy eltüntesse a zavaró háttérzajokat, ha pedig még tetszik is a dolgozóknak, javul a teljesítmény is!
A ritmusra a munkatársak is reagálnak
A Cornell University kutatói 2016-ban hozták nyilvánosságra azt a kísérletet, melynek során azt vizsgálták, hogyan hat a zene a közös munkavégzésre. Nos, az önmagában nem okozott komolyabb meglepetést, hogy a ritmusos, vidám zene sokkal jobban ösztönözte a vizsgálatban résztvevőket arra, hogy összedolgozzanak, mint a másik csoportnak lejátszott heavy metal. Az viszont már meglepő volt, hogy a harmadik csoporthoz képest is – aminek egyáltalán nem játszottak zenét – sokkal jobb eredményt ért el a kellemes muzsikával inspirált csapat. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a csapat tagjai önkéntelenül ráhangolódtak a szabályos, követhető ritmusra, ami segítette őket abban, hogy összehangolódjanak, és szinkronban, hatékonyan tudjanak dolgozni.
Ne kínozzuk a dolgozókat
A múlt év elején a Starbucks egyik munkatársa a Redditen osztott meg egy bejegyzést, amiben arról írt, hogy ha még egyszer meg kell hallgatnia a Hamilton című musicalt, akkor fog egy létrát és a kezével rángatja ki a beépített hangszórókat a falból. Az indulatos posztot az váltotta ki, hogy Alexander Hamilton – az alapító atyák egyike, az Egyesült Államok első pénzügyminisztere – születésnapját ünnepelve a nagy sikerű musical dalainak valamivel több mint kétórás válogatása ment folyamatosan a kávézólánc üzleteiben. A betérő vendégeknek ez nyilván nem tűnt fel, de az ott dolgozók számára felérhetett egy kínzással, ahogyan azt többen meg is jegyezték az eset kapcsán. A rossz hangulat, az idegesség természetesen kihat a teljesítményre is, egy vendéglátóhelyen pedig különösen rosszul hat a mogorva személyzet.
A lejátszási listák összeállításánál tehát mindenképpen érdemes arra is figyelni, hogy lehetőleg a nyitvatartási időben ne nagyon legyen ismétlődés.