Zene nélkül mit érek én?

A nyilvános zenefelhasználás eladásnövelő eszköz az üzlethelyiségben zenét kínáló vállalkozások számára. A vállalkozás profitját növelő zene után fizetendő jogdíj pedig a zenészek bevételének is fontos eleme, ezáltal újabb dalokat tudnak írni. Körbejárjuk a szerzői jogi törvény zenei oldalát, segítünk abban, hogyan legyen jogszerűen zenélő, sikeres vállalkozás az üzletedből. 

 

Tudnivalók, hasznos útbaigazítók vállalkozásoknak:

Vállalkozás indítás jogi útmutatója.

A jó marketingstratégia alapjai.

Zenelejátszás üzlethelyiségben – a jogi tudnivalók.

Hogyan kell jó háttérzenét összeállítani? 

A zene hatása az üzletben – emocionális oldal

 

1. Hol zajlik nyilvános zenefelhasználás?

A nyilvános zenefelhasználás egy olyan biztos eszköz a vállalkozó kezében, amivel növelheti üzlete sikerességét. Nemcsak szórakozóhelyeken, éttermekben vagy edzőtermekben fontos a zenei aláfestés, hanem bármilyen üzlettípusnál hasznos a nyilvános zenelejátszás, legyen az fodrászat, fogorvosi rendelő vagy éppen tetováló szalon. Több nemzetközi és magyar felmérés  is alátámasztja, hogy ha egy üzlet zenét szolgáltat, az jó a fogyasztónak és az üzletnek is. A vásárló tovább marad a boltban, jobban érzi magát ott és a fogyasztói döntések nagyobb része megszületik a helyszínen. Az erre vonatkozó szerzői jogi törvény szerint a nyilvános zenefelhasználás jogdíjköteles, azaz fizetni kell érte. Amennyiben zenelejátszásra alkalmas készülék – többek között ilyen a televízió is – van az üzletben, még ha egyelőre nem is szól belőle zene, akkor is zenei jogdíj fizetési kötelezettség keletkezik. A kulcsszó tehát zenelejátszás, zenefelhasználás esetén a nyilvánosság: ha több ember számára, egyszerre hozzáférhető helyen lehetőség van zenét hallgatni, akkor az üzemeltetőnek meg kell térítenie a jogdíjat. 

 

Nem magyar sajátosság

Fontos tudni, hogy ez a szabály nem magyar sajátosság, a nemzetközi szerzői jogrendszerbe illeszkedik. A kötelezettség gazdaságfilozófiai okokra vezethető vissza. Célja, hogy a zene létrehozásának, az alkotás folyamatának a költségéből azok is kivegyék a részüket, akiknél a megszületett dalok, a zene anyagi hasznot hoz – és mint az előző pontból is kiderül, a zene növeli a vállalkozás bevételeit.

 

2. Zenei jogdíj: közös kassza az alkotásért

Zenelejátszás esetén természetesen nem lehet párhuzamot vonni egy koncertszervező cég és mondjuk egy szálloda között. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy a zenehallgatás milyen vállalkozásnál, milyen üzletben történik. Előbbinél ugyanis igen magas hozzáadott értékkel van dolgunk, ezért a bevételek kilenc százalékát fizetik meg szerzői jogdíjként, míg egy szálloda csupán az éves bevételének kevesebb mint fél százalékát teszi be a közös kasszába. 

Fontos tehát az arányos teherviselés: ha nyilvános zenefelhasználás a téma, akkor egy kisvárosi panzió például jóval kevesebbel száll be, mint egy ötcsillagos budapesti hotel. Hogy ki, mennyit és miért köteles fizetni, arra az Artisjus jogdíjközleménye ad választ, amire külön kalkulátort fejlesztett ki. A képletben többek között a település lakosainak száma, a hely befogadóképessége, kategóriája is változóként szerepel, vagyis a szervezet minden esetben eszerint számláz.