Kiegészít, meghatároz, érthetőbbé tesz: hogyan találjuk meg a megfelelő háttérzenét kiállításunkhoz?

A képzőművészet és a zene szoros kapcsolatban állnak egymással – sok művészt az alkotás közben hallgatott zene inspirál, míg egy-egy zeneszerzőt éppen egy festmény ihleti meg következő művéhez. A háttérzenével kísért tárlatok ugyanakkor még nem terjedtek el nagy számban Magyarországon, pedig a jól eltalált dallamok közelebb hozzák a műveket a látogatókhoz, növelve a művészeti élményt.

Cikkünkben a kiállítóhelyek és a zene kapcsolatát, a háttérzene megjelenési módjait vizsgáljuk, különösképpen a zenei válogatás fontosságára és összetettségére. És bár hazánkban még gyermekcipőben jár ez a típusú háttérzene-használat, az, hogy mi lenne pontosan a teendőnk, vagy milyen módon lehet megtalálni a megfelelő zenei összeállítást, ha háttérzenével kísért kiállítást rendezünk, abban Kárpáti Tibor pixelgrafikus, és Veisz Anikó, a 3G Multimédia vezető zenei szerkesztő segítségét kérjük.

 

De mit tesz, vagy tehet hozzá a háttérzene egy kiállításhoz, vagy egyáltalán jó ötlet-e az, ha egy képzőművészeti kiállításon, a kiállítótérben folyamatosan szól a zene? Dr. Emma Gray klinikai szakpszichológus vizsgálatai szerint az 50-80 ütem per perc sebességű zenei szerzemények segítik leginkább az agyat a tanulásban, valamint az új ismeretek – így a friss művészeti élmények –elsajátításában, rögzítésében. Dr. Gray úgy véli, hogy az érzelmes pop- és rockmelódiák hallgatása főleg a nyelv, az irodalom és a művészetek tanulásakor, értelmezésekor és elsajátításakor lehet hasznos.

 

Kiaknázatlan lehetőség

Jelenleg a hazai galériákban csak a kiállító művész külön kérésére „adnak” zenei aláfestést a tárlatnak, vele egyeztetett módon – ezzel befolyásolják a látogatót, a művek befogadási folyamatát. A zenét meghatározza az alkotás mondanivalója, ezért sok esetben nem egyszerű a választás, ráadásul sok művész azt szeretné, ha a látogatók kizárólag alkotásaikra koncentrálnának a kiállítás alatt, amit szerintük csak teljes csendben lehet a legjobban megtenni. Laczkovich Borbála, a GODOT Kortárs Művészeti Intézet (GICA) kurátora viszont arról számolt be, hogy ugyan kiállítóik részéről nagy igény lenne a háttérzenére, de a legtöbb tárlat egyelőre nem vonz annyi látogatót, hogy a zenei aláfestés költségét is ki tudja gazdálkodni a kiállító művész vagy a galéria. A GODOT Kortárs Művészeti Intézet legtöbb tárlatán ezért inkább hanghatásokkal, speciális effektekkel vagy videóinstallációval fokozzák a vizuális élményt.

 

Felkerestük a Budapesten élő és alkotó Kárpáti Tibor grafikust és mesekönyv illusztrátort – akinek Szegeden és Budapesten már több szólótárlata is volt, valamint rendszeres résztvevője a legnagyobb nemzetközi gyermekkönyv kiállításoknak –, hogy rendelkezésünkre bocsátott pixelképeivel és a 3G Multimédia háttérzene-szolgáltató szakértő segítségével bemutassuk, miként lehet megtalálni még egy egészen egyedi stílusban készülő alkotásokhoz is a megfelelő háttérzenét, amely tökéletesen kiegészíti az alkotások képi világát.

 

A pixelképek:

 

 

A képekkel felkerestük Veisz Anikót, akinek csak annyit árultunk el, hogy az alkotóra leginkább a nyolcvanas évek, és annak szintipop hangzása van a legnagyobb hatással. A 3G Multimédia vezető zenei szerkesztője a képek áttanulmányozása és a megkapott információk alapján a következő zenei listát állította össze a művész képeihez:

  1. Nils Frahm: Sunson
  2. Bonobo: Cirrus
  3. Tycho: Awake
  4. Tycho: Easy
  5. Kavinsky: Nightcall
  6. Massive Attack: Paradise Circus
  7. Massive Attack, Paul Oakenfold, Steve Osborne: Unfinished Sympathy – Paul Oakenfold Mix
  8. Portishead: Glory Box
  9. Ten Walls: Walking with Elephants
  10. The xx: Intro
  11. Mius, Dori Hegyi: Precious Moments (feat. Dori Hegyi)
  12. Bonobo: Sapphire
  13. Bonobo: Antenna

 

 

Az 1 óra 2 perces, 13 dalt tartalmazó zenei lista összeállításával kapcsolatban Anikó elmondta, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek hangulatát tükröző, ugyanakkor mégis modern pixelképekhez mindenképpen elektronikus zenét akart választani. Mindezt úgy, hogy a számok mégse retro, hanem mai, vagy nem túl régi slágerekből álljanak, és kellemesen üde háttérzenét szolgáltassanak akár egy kortárs galéria kiállítóhelyiségében is, amelynek falain legjobban el tudná képzelni ezeket az alkotásokat.

Figyelt arra is, hogy a kiválasztott számokban túlnyomó részt a zene domináljon, ne a szöveg. Ugyanis ha túl sok az utóbbi a dalokban, akkor félő, hogy a képek helyett önkéntelenül is inkább arra figyelnek a látogatók.

„Nagyon ráérzett képeim mondanivalójára a háttérzene összeválogatója. Ez a zenei világ teljes mértékben tükrözi ízlésemet és alkotásaim mondanivalóját, pontosan ilyen stílusú, ihletet is adó zenéket szoktam hallgatni, a listán szereplő dalok nagy része rendszeresen felcsendül otthon munka közben. A megfelelő hangerő beállítása után ezzel a háttérzenével vélhetőleg még nagyobb élvezetet nyújtanának a kiállításaim a résztvevőknek, ezért elgondolkodom egy jövőbeli zenés tárlat megrendezésén” – mondta a háttérzenei lista meghallgatása után a művész.

 

 

A megfelelő háttérzene-szolgáltatására alkalmas technika már majdnem minden galériában és múzeumban igénybe vehető. Gondoljunk csak bele, milyen páratlan audiovizuális élményt jelentene  a kiállítóhelyek látogatóinak egy háttérzenei szolgáltatásokkal foglalkozó cég tárlatra összeállított dalaival egy tehetséges művész alkotásait végignézni!

A háttérzene a galériák, múzeumok és kiállítóhelyek esetében is meghatározó elem a látogatói élmény fokozásának. Ahogy a korábban említett kutatás is mutatja, a befogadásban és a művek mondanivalójának eljuttatásában is jelentős szerepe lehet annak, hogy milyen zenét hallunk egy tárlat látogatásakor. Irányítani, érzelmeket erősíteni vagy éppen ellazítani is tudunk a megfelelő háttérzene kiválasztásával, ezért érdemes figyelnünk arra, hogy milyen összeállítást választunk. A zeneválasztás mellett természetesen fontos figyelnünk arra, hogy jogszerűen járjunk el a zenei jogdíjfizetéssel kapcsolatban is, legyen szó önállóan összeállított zenei listákról vagy háttérzene-szolgáltatóktól megrendelt, általunk létrehozott hanganyagról. Minden esetben érdemes előre tisztázni azt, hogy az adott kiállítás háttárzenéjével kapcsolatban kit terhel jogdíjfizetési kötelezettség, vagyis ki vállalja ezt a terhet, a befogadó galéria vagy a művész, a bejelentést és az egyéb ügyintézést is el kell indítani az esemény kezdete előtt. A jogdíjfizetéssel kapcsolatos információkról ITT találunk pontos leírást.